A környezettudatos fogyasztók hajtják a növényi élelmiszerek piacát.
A legtöbb piackutatás 10% vagy a feletti Összetett éves növekedési rátával (CAGR) számol átlagosan a 2020-2027 viszonylatban. Természetesen bizonyos dinamikusan fejlődő ágazatok ennek a többszörösét is produkálhatják. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi is lehet a fő hajtóerő a növényi alapú termékek piacán?
A növényi termékek iránti keresletet az etikai megfontolás mellett az egészségre gyakorolt előnyös hatások is mozgatják. De jellemzően a környezetvédelem és a fenntarthatóság a fő hajtóerő. A bolygónk egyre növekvő népessége mellett az erőforrások hiánya is komoly problémákat okoz. A mezőgazdasági termelésre fordított területek nagyságát már nem növelhetjük tovább, a termő talajok állapotát jelentősen javítani kell, a biológiai sokféleség rohamos csökkenését pedig meg kell állítani. A legtöbb szakértő ezért arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi élelmezési rendszerünk nem lesz képes eltartani a növekvő népességet. Mivel a hús- és tejtermékek előállítása a növényi alapú élelmiszerekhez képest lényegesen több erőforrást igényel és nagyobb környezeti terheléssel jár, az emberiség táplálkozásában egyre nagyobb arányt kell biztosítani a növényi alapú élelmiszereknek.
Flexitáriánus étrend kiemelt szerepe.
Ez a tény és az, hogy ezek az információk eljutnak az emberekhez, egyre inkább a növényi alapú táplálkozás irányába fordítja a tudatosan táplálkozó, a környezettudatos és a gyerekeik jövőjéért aggódó fogyasztókat.
Az Egyesült Királyság és az USA esetében a megkérdezettek közel fele, az EU-ban több mint negyede csökkentette húsfogyasztását az elmúlt hat hónapban, nagyrészt fenntarthatósági okokra hivatkozva. Így fordulnak egyre többen a flexitáriánus étrend felé. Azzal, hogy kevesebb húst és állati eredetű terméket fogyasztanak, a flexitáriánus étrendet követők nemcsak a saját egészségükre vigyáznak, hanem jó hatással vannak a környezetünkre, támogatják az állatjólétet és hozzájárulnak az élelmiszerek igazságos elosztásához is. Egyre több ember, különösen a fiatalok számára ez már tudatos választás.
Mire figyeljünk?
A vegyes táplálkozású fogyasztókat ugyanakkor még mindig sok esetben elriasztják az olyan kifejezések, mint a „vegetáriánus” és a „vegán”, ezért sokkal kreatívabban kell gondolkodnunk, ha azt akarjuk, hogy ezek a fogyasztók is megvásárolják a termékeinket.
A kihívás tehát most abban áll, hogy miként lehet a növényi alapú élelmiszereket úgy értékesíteni, hogy ne keltsenek ellenérzéseket az átlag fogyasztókban, miközben a már vegán és vegetáriánus vásárlók tájékoztatása is megfelelő marad. Ezen túl azzal a kihívással is szembe kell nézni, hogy nem csak a “vegetáriánus” és “vegán” szavak riaszthatnak el egyes fogyasztókat. A „húsmentes” vagy „csökkentett húsfogyasztás” kifejezés azt a benyomást keltheti, hogy a fogyasztókat megrövidítik, az „egészséges” szó pedig gyakran azt az érzést kelti a fogyasztókban, hogy a termék kevésbé lesz ízletes vagy laktató.
Jelenleg a legtöbb termék még nem megfelelően van elnevezve, felcimkézve ahhoz, hogy a fenti negatív hatásokat elkerüljük. A rendelkezésre álló viselkedési tanulmányok alapján tehát meg kell értenünk, hogy mi mozgatja a fogyasztókat, meg kell találnunk a megfelelő érzelmeket kiváltó és ízlésünket formáló szavakat. Új módszerekre és átgondolt megfogalmazásra van szükségünk ahhoz, hogy a vásárlókat a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatban hatásos kommunikációval érjük el.
A jogi szabályozás egyenlőre sem segít…
Mindemellett a húspótló és alternatív tejtermékek piacán a termék megnevezésekben figyelembe kell venni az uniós és hazai jogszabályok előírásait is, ha nem szeretnénk egy komolyabb pert, esetleg jogvitát, hatósági büntetést. A hús, tej, tojás lobbi erősen érdekelt abban hogy a feldolgozott termékek hagyományos neveit a helyettesítő termékek ne használhassákA jelenleg hatályos, több évtizede létező, uniós szabályozás bizonyos védelmet nyújt a hagyományos ágazatok termékei számára, ugyanakkor az uniós stratégiák, piaci viszonyok és igények változása következtében jelenleg is zajlik a szakmai vita uniós szinten arról, hogy szükséges-e a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Az elkövetkező években elképzelhető tehát, hogy lesz az elnevezésekre és csomagolási módokra vonatkozó jogi előírásokban változás, akár az uniós, akár a hazai szabályozásban. A növényi élelmiszereket gyártó vállalkozások érdekvédelmi szervezeteinek fontos szerepe lesz abban, hogy ezek a változások a minél inkább növényi alapú táplálkozás további elterjedését szolgálják.
